Megismerni, nem félni az MI-t

A mesterséges intelligencia transzformatív ereje: „Nem az MI veszi el a munkádat, hanem az a munkatársad, aki ért hozzá" címmel tartott előadást Szücs Imre, a Test Innovation Technology Zrt. mesterséges intelligencia szakértője a PTE Természettudományi Karán rendezett MI szaknapon április 16-án.

A TestIT célja, hogy a tesztelésben szakértő erőforrást biztosítson olyan IT projektekhez, ahol nem áll rendelkezésre a megfelelő technológia vagy szaktudás. Az egyre növekvő IT tanácsadó vállalat segíti például számos hazai bank és biztosító, valamint a három nagy mobilszolgáltató munkáját is.

„Azt, hogy a mesterséges intelligencia mindenhol jelen lesz, azt gondolom, már most mindenki tudja” – szögezte le az előadás kezdetén Szücs Imre, majd rövid történeti áttekintést adott az MI múltjáról.
Már az első digitális számítógépeken írtak kezdetleges sakkprogramokat, mely fejlesztéseknek magyar vonatkozása is van, hiszen 1956-ban a Neumann János-féle IAS számítógépek architektúrája nyomán készült MANIAC volt az első számítógép, amely képes volt legyőzni egy embert egy sakkjátszmában, ugyan nem hagyományos, hanem egy 6X6-os táblán, futók nélkül. Idén pedig

már 27 éve annak, hogy Garri Kaszparov sakkvilágbajnok megmérettette magát és alulmaradt egy számítógéppel, a Deep Blue-val szemben egy szabályszerű hatjátszmás páros mérkőzésen.

A gépet később továbbfejlesztették, és nem hivatalosan Deeper Blue-nak nevezték el, Kaszparov ezzel a verzióval is lejátszott egy partit, ám ekkor ő nyert.

2011-ben ismételten nagy ugrás történt az MI felé vezető úton, ekkor mutatta be az Apple az iPhone 4S-t, mely már tartalmazta az eredetileg a Siri, Inc. által fejlesztett Siri-implementációt. Közben a Google sem tétlenkedett, ők egy olyan szoftver fejlesztésén dolgoztak, ami a Gó nevű táblajátékban jeleskedett. Míg a sakkban 40 év kellett ahhoz, hogy a gép az első emberi játékos legyőzésétől eljusson a világbajnok legyőzéséig, addig az AlphaGo szoftvernek

mindössze néhány év után, már 2016-ban sikerült felülkerekednie a háromszoros európai góbajnok Fan Huit-on mind az öt játszmában. Ez jól mutatja, milyen mértékben felgyorsult a technológiai fejlődés.

Szücs Imre szerint az egyik legizgalmasabb kérdés a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, hogy merjünk-e üzleti döntéseket rábízni: „Könnyűnek tűnik, mégis nagyon nehéz kiértékelni egy ilyen modellt, azt, hogy mennyire alkalmas egy feladatra, mennyire megbízható.” Ennek kapcsán megemlítette azt az orosz programozót, aki a ChatGPT segítségével választotta ki 5239 hölgyből azt a szerencsést, akivel idén már az esküvőjüket tervezik. „Nagyon nehéz lenne ezt a folyamatot értékelni, hogy mennyire volt sikeres ez a történet, hiszen a kiértékeléshez az úriembernek mindegyik hölggyel meg kellene innia egy kávét, aztán többször találkozni, mindegyikükkel összeházasodni, együttélni és így tovább, hogy eldönthessük boldog, vagy boldogtalan életet élnek-e. Tehát nehéz lenne megmondani, hogy jól döntött-e helyette a ChatGPT ” – hangsúlyozta az előadó. A Szücs Imre már 25 éve használja aktívan nagyvállalati körökben a hagyományos mesterséges intelligenciát, ezek közül is hozott néhány példát. 

2022 karácsonyán a ChatGPT valósággal berobbant az életünkbe, minden megjelenési rekordot megdöntve a közösségi médiában. Felmerül a kérdés, hogy lett ilyen népszerű? Szücs Imre szerint „most először az átlagember is úgy érzi, hogy az MI „emberszerűen” kommunikál vele, és az informatikai rendszer tényleges intelligenciát mutat.” Szücs Imre kiemelte azt is, hogy azzal kevesebben vannak tisztában, hogy a ChatGPT olykor „folyékonyan hazudik, és annyira jól csinálja, hogy nehéz észrevenni”. És bár sokan várják, hogy a mesterséges intelligencia segít majd át minket a globális felmelegedésen, a valóság az, hogy még kicsit hozzá is tesz ahhoz, hiszen a fenntartó rendszereknek nagyon magas az energiafelhasználása.

A legjobban az a kérdés foglalkoztatta a közönséget, hogy elveszi-e majd az MI a munkájukat. Ezzel kapcsolatban Szücs Imre elmondta,

a nagyobb cégek már most felismerték azt, hogy szükség van az MI-t tanító, kordában tartó szakemberekre

példaként említette a Netflixet, mely nemrégiben egy kampány keretében kereste AI igazgatóját. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a korábbi ipari forradalmak, jelentősebb technológiai előrelépések során is az emberi munkaerő elértéktelenédését jósolták, azonban minden alkalommal bebizonyosodott, hogy az új megoldások nem munkahelyeket szüntettek meg, hanem újakat generáltak. A megfogalmazás tehát úgy helyes, hogy az MI előretörésével újfajta munkaerőre lesz szükség, például AI agentek formájában. „Azt gondolom, most is itt tartunk: nemcsak AI fejlesztőnek jó lenni, mert valószínűleg rengeteg dolog épül majd föl köré, amit most még nem tudunk megfogalmazni” –  mondta az előadó. A mesterséges intelligencia tehát nem fogja elvenni az emberek munkáját, viszont

értékesebbé válnak majd azok a munkavállalók, akik értenek az MI-hez.

További cikkeink a Mesterséges Intelligencia Szaknapról:

A ChatGPT hazudik és hallucinál

A mesterséges intelligencia-oktatás jelene és jövője a PTE TTK-n